Címzetes egyetemi docens, aktív tagja  a Brit Esztétikai Fogászati Társaságnak (British Academy of Aesthetic Dentistry).

 

Fazekas mesterségtől a Magyar Esztétikai Fogászati Akadémia megalapításáig.  Dr. Gerlóczy Pál  mesélt nekünk  hosszú pályafutásáról és sikereiről.

DM: Mikor és hol végezte a tanulmányait? Milyen tervei voltak a diploma megszerzése után?

Dr Gerlóczy: Az általános- és a középiskolát Los Angelesben végeztem. Ezután a kaliforniai állami egyetemen folytattam a tanulmányaimat. Amikor bekerültem még nem voltam benne biztos, hogy milyen irányba szeretnék tovább menni, és bár történelmet és művészetet hallgattam, végül mégis úgy döntöttem, hogy a fogorvosi pálya felé veszem az irányt és biológiából szereztem meg a diplomámat. A diploma megszerzése után, egy évig fazekas mesterséggel kerestem a kenyerem. Ezután döntöttem úgy, hogy apám nyomdokaiba lépve–aki akkoriban már jól ismert fogorvosként dolgozott Budapesten (szüleim korábban elváltak), ott fogom elvégezni a fogorvosi egyetemet. 1980-ban végeztem, majd újra visszatértem az Egyesült Államokba, ahol egy évet töltöttem a UCLA fogorvosi karának posztgraduális programjában. Nem sokkal később, amint letettem a kaliforniai vizsgáimat, magánrendelést nyitottam, valamint emellett fél állásban a UCLA-n oktattam.

DM: Hosszú pályafutása alatt milyen elismerésekben részesült?

Dr Gerlóczy: Címzetes egyetemi docens vagyok a Szegedi Tudományegyetem Fogorvosi karán, ahol a mai napig rendszeresen előadásokat tartok. Emellett több számos akadémiai és egyéb tagságom van, de talán, amire a legbüszkébb vagyok, az az, hogy aktív tagja lehetek a Brit Esztétikai Fogászati Társaságnak (British Academy of Aesthetic Dentistry). Már a második általuk megrendezett konferencia óta, vagyis több mint 20 éve veszek részt a társaság összejövetelein a szakma legkiválóbb tagjaival. Ez a kör adta az inspirációt, hogy létrehozzuk a Magyar Esztétikai Fogászati Akadémiát is. Ezen kívül tiszteletbeli tagja vagyok A Nemzetközi Fogorvosi Kollégiumnak (International College of Dentists) is, de ez a társaság Európán belül kevésbé ismert, mint az Államokban, ahol alapították.

DM: Gondolta volna valaha, hogy a diploma megszerzése után ilyen sikeres pályát fut be?

Dr Gerlóczy: Nem vagyok benne biztos, hogy mi a sikeresség fokmérője, de azt is tudom, hogy erről mindenkinek más a véleménye. Az biztos, hogy a diploma megszerzése után nem gondoltam, hogy valaha tanítani fogok. Mind a mai napig felfoghatatlan számomra, hogy amennyire ki nem állhattam, ha az iskolában prezentációt kellett tartanom, ma mégis ezt csinálom heti szinten széles közönség előtt. 

DM: Hogyan tartja naprakészen a tudását?

Dr Gerlóczy: Másokhoz hasonlóan, én is konferenciákon és előadásokon, valamint gyakorlati oktatásokon veszek részt, és olvasom a szakmai folyóiratokat. Ami viszont újdonság az elmúlt évekhez képest, az az online megszerezhető információk térhódítása. Úgy látom, hogy a nyomtatott szakirodalom kezd háttérbe szorulni az online fellelhető anyagokkal szemben, hiszen ezeket sokkal könnyebb frissíteni és naprakészen tartani.

DM: Mit tart fontosabbnak, az elméleti oktatást vagy a gyakorlatot?

Dr Gerlóczy: A mi szakmánkban mindkettő egyformán fontos. Azonban, a tudományos és tapasztalati bizonyítékok mellett, én mindig azt mondom, hogy a fogászat alapvetően egyfajta kézművesség, azaz a szakma gyakorlati oldalára próbálok nagy hangsúlyt fektetni. Ezt a hozzáállást még Amerikából hozom magammal, mert ott a gyakorlati oktatásnak sokkal nagyobb szerepe van, mint Európában, legalábbis amennyire az elmúlt évek elméleti tapasztalatai mutatják. Van egy mondás, hogy „Akik értenek hozzá, azok csinálják, akik nem értenek hozzá, azok tanítják.” Én úgy érzem értek hozzá és ezért tanítom is.

DM: Ön volt az egyik előadó a „Competence in Esthetics” szimpóziumon. Milyen benyomásai voltak?

Dr Gerlóczy: Az ehhez hasonló, kereskedelmi céllal megrendezett konferenciák nem tudják kikerülni a marketing érdekeket. Azonban egy olyan nagyvállalat, amely valóban a legmagasabb minőségi elvárásokat tekinti prioritásának, összetudja hozni a legkiválóbb klinikusokat és technikusokat a világ minden tájáról, így elsőosztályú információk birtokába lehet jutni. De legyünk őszinték, nincs olyan nagyszabású konferencia, amely mentes lenne bármilyen kereskedelmi céltól. Az ehhez hasonló, magas színvonalú szimpóziumok megrendezésének és az előadói díjak kifizetésének olyan súlyos anyagi vonzatai vannak, hogy szinte elkerülhetetlen a szponzoráció bevonása.

DM: Az egyik Ön által tartott kurzus, A Korszerű Korona és Porcelánhéj Restauráció, amelyet az Ivoclar Vivadent rendezésével tartott. Tudna erről egy kicsit bővebben mesélni? Melyek azok a főbb témakörök amelyről beszélt?

Dr Gerlóczy: Ez volt a második, az Ivoclar Vivadent kiváló technikai infrastruktúrával rendelkező bécsi székhelyén megtartott kurzusa, a következő február közepén kerül megrendezésre. Ezen a gyakorlati kurzuson, a hallgatók nagy nagyítású mikroszkóp használata mellett végeznek preparációs munkákat, komoly hangsúlyt fektetve a precizitásra és a magas minőségre. Emellett átvesszük a lenyomatvétel, az ideiglenes és a cement készítés folyamatait. A korszerűbb anyagok megjelenésének köszönhetően, a korona előkészítés sokat változott az utóbbi években. Amíg korábban a fém, majd később a cirkónium alapú porcelán koronát használtuk, ma a monolitikus anyagok kerülnek előtérbe. A cirkónium és a líthium-diszilikát is használható porcelán leplezés nélkül, ami újabb előkészítési technikákat igényel, melyek azokra a módszerekre emlékeztetnek, amikor még a teljes fémkoronákat tanították nekünk annak idején az iskolában. Az utóbbi öt évben magam is nagy sikerrel helyezek be monolitikus cirkónium koronákat a hátsó régióba, így ezt a kurzusaimon is oktatom.

DM: Mi az amiben eltérnek az Ön előadásai másokétól?

Dr Gerlóczy: Őszinte vagyok! Annyi a titok, hogy azt mondom el ami tudást és szakmai tapasztalatot összegyűjtöttem az elmúlt 38 év során. Mivel már a nyolcvanas évek végén belefogtam az esztétikai fogászatba, egyszerűen kitapasztaltam mi működik és mi nem. Semmiféle terméket nem akarok eladni a résztvevőimnek, sem bármilyen technikát vagy ne adj isten, saját magamat, én csak a minőségi munkára fókuszálok. Azt szeretném, ha olyan módszereket sajátítanának el a hallgatóim, amelyek nem csak a praktizálást könnyítik meg számukra, de egyben jobb fogorvos szakemberekké is teszik őket. 

DM: Meg szokta hallgatni más kollégák előadásait is? Ki tudna emelni egyet közülük, amely nagy hatással volt Önre?

Dr Gerlóczy: Én állandóan előadásokra járok! Szerintem mindig hozzá lehet tenni a meglévő tudásunkhoz valamennyit egy-egy új információval, még akkor is ha olyan témáról van szó ami ismerős számunkra. Rengeteg olyan kutatóval és fogorvossal találkoztam pályám során, akik maradandó nyomot hagytak bennem akár szakmai akár személyes tapasztalatról van szó, és mindenkinek nagyon hálás vagyok ezért! A karrierem kezdetén, amikor még a UCLA-n tanítottam, megkértem egy korábbi tanítványomat, Dr. Michael Hamadát, hogy kezelje a fogam ha majd befejezte a protetikai rezidens tanulmányait. Az ő precizitása és akkurátus hozzáállása mai napig hatással van rám akármikor fogat preparálok. Valamint abban a kiváltságos helyzetben vagyok, hogy ismerhetek három kiváló szakembert, Ray Bertolottit, Carel Davidsont és John McLeant, akik számomra a tudományos szakemberek mintaképei. Hálával tartozom Dr. David Klaffnak, a Brit Esztétikai Társaság egyik alapítójának, aki arra bíztatott, hogy csatlakozzam hozzájuk és így számos új lehetőség nyílt meg számomra. 

DM: Még mindig lelkesedik a szakmájáért?

Dr Gerlóczy: Igen, nem is tudnám úgy végezni a munkám, ha nem lelném örömöm benne. 

DM: Mit gondol a fogászat jövőjéről?

Dr Gerlóczy: Ez nehéz kérdés, hiszen én nem jövendőmondó hanem fogorvos vagyok. Annyi bizonyos, hogy a digitális technológia már nem a jövő, hanem a jelen. Elsőként ezeket a változásokat a technikusok érezték meg, de kétség kívül hatott ránk fogorvosokra is. Egyelőre nálunk ugyan nincs a rendelőben intra-orális szkenner, bár volt eset amikor már dolgoztam ilyennel és nagyon meggyőző eredményeket tapasztaltam. Természetesen az intra-orális szkennelés és a rendelőn belüli gyártás, valamint helyreállítás nem újdonság, de úgy látom, hogy ez egyre elterjedtebbé válhat a jövőben a folyamatos technikai fejlődés következtében. Gyanítom, hogy ez akkor válik majd általánossá amikor már a végleges restaurációt nyomtatni fogjuk ami már a közel jövőben megvalósul. Valószínűleg a  digitalizáció nem fog hozzájárulni a legmagasabb szintű fogászat minőségének a fejlesztéséhez, bár könnyebbé teheti, viszont nagyban segítheti a kevésbé költséges fogászati kezelések minőségének javítását, és ezáltal több páciensnek elérhetőbbé válhat a magasabb szintű ellátás.
Azt is valószínűnek tartom, hogy a digitális technika és a mesterséges intelligencia előre törésével jelentős mértékben megnőhet a középszintű alkalmazottak igénybevétele a kibővült feladatkörökhöz. Mindez hozzájárulhat a rendelő teljesítményének növeléséhez és a kiadások csökkentéséhez, de ezzel párhuzamosan kevesebb igény lehet a fogorvosokra.